Hiroshi Ishiguro - Az ember, aki másolatot készített magáról.
Az emberi megjelenésű robotok fejlődése az utóbbi években látványos eredményeket hozott, de még mindig számos megválaszolandó kérdést vet fel. A robotika kutatói, köztük Hiroshi Ishiguro, azon dolgoznak, hogy a robotok egyre inkább beépüljenek a mindennapi életünkbe, és különféle feladatokban segítsenek, mint például az idősgondozás, a betegfelügyelet, vagy akár a háztartási munkák elvégzése.
Ahhoz azonban, hogy a robotokat ezekben a szerepekben elfogadja a társadalom, nem elég, ha egyszerűen csak hatékonyak; viselkedésükben is emberibbé kell válniuk. Ishiguro és kollégái azt kutatják, hogy milyen tényezők tesznek egy robotot igazán "emberivé," és hogyan érhető el az a hatás, amit a japán kultúrában "sonzaikan"-nak, vagyis emberi jelenlétnek neveznek.
Az emberi megjelenésű robotok evolúciója
A robotika területén már évtizedek óta folynak kutatások annak érdekében, hogy a robotok minél inkább hasonlítsanak az emberre. Már a 2000-es évekből is több jelentős példa van ezekre a fejlesztésekre a Waseda Egyetem Wabot-ja, az MIT Cog-ja, a NASA Robonaut-ja, és talán a legismertebb, a Honda Asimo-ja. Napjainkban pedig több jelentés aktív fejlesztés is folyik, például a Digit (Agility Robotics), Atlas (Boston Dynamics), Figure 01 (Figure AI), Phoenix (Sanctuary AI), Optimus (Tesla), Walker S (UBTECH Robotics).
Bár ezek a robotok mechanikai megjelenésük miatt egyértelműen gépek, mégis arra irányítják a figyelmet, hogy a jövő robotjai hogyan tudnának a mindennapi élet szerves részévé válni.
Hiroshi Ishiguro a robotika egyik úttörőjeként különösen fontosnak tartja a robotok emberi megjelenésének kutatását. Az általa létrehozott „Geminoid” kifejezés egy olyan robotot jelöl, amely egy konkrét személy másolataként funkcionál. A Geminoid HI-1, amely Ishiguro mechanikai hasonmása, az emberi megjelenés és viselkedés pontos utánzására lett tervezve.
Az emberi jelenlét érzése: A sonzaikan
A japán kultúrában a „sonzaikan” kifejezés az emberi jelenlét érzését jelenti, amely Ishiguro szerint kulcsfontosságú ahhoz, hogy a robotok igazán integrálódjanak az emberi közösségekbe. Az emberek agya természetes módon az ember-ember interakcióra van optimalizálva, ezért komoly kihívást jelent olyan robotokat készíteni, amelyekkel az emberek ugyanúgy tudnak kapcsolódni, mint egy másik emberhez. Ishiguro és csapata kognitív tudósokkal együttműködve kutatják, hogyan lehet ezt az érzést egy robot esetében is kiváltani.
Az "uncanny valley" jelensége
Ahogy a robotok egyre emberibbé válnak, felmerül az a jelenség, amelyet Masahiro Mori "uncanny valley" névenemlegetett. Ez a kifejezés azt a kellemetlen érzést írja le, amely akkor jelentkezik, amikor egy robot nagyon közel áll ahhoz, hogy emberinek tűnjön, de valami apró hiba vagy hiányosság miatt mégsem sikerül teljesen elérnie ezt a hatást. Ilyenkor a robot inkább rémisztő, mint barátságos. Bár sokan szkeptikusak e jelenség jelentőségével kapcsolatban, Ishiguro úgy véli, hogy az emberek idővel hozzászokhatnak a humanoid robotok jelenlétéhez, különösen akkor, ha egyre több időt töltenek velük.
A robotok társadalmi szerepei
A jövőben a robotok nemcsak ipari automatizálásra vagy munkavégzésre lesznek alkalmasak, hanem akár az emberi jelenlét helyettesítésére is. Ishiguro hiszi, hogy a robotok társadalmi szerepe idővel egyre fontosabbá válik, és olyan helyzetekben is alkalmazhatók lesznek, ahol az emberi jelenlétet eddig elengedhetetlennek tartották. A robotok felhasználási lehetőségei szinte végtelenek, de a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet őket úgy megtervezni, hogy valóban hasznosak és elfogadhatóak legyenek a mindennapi életben.
Teleoperáció: A távoli irányítás hatásai
A teleoperáció, azaz egy robot távoli irányítása, különös jelentőséget kapott Ishiguro munkásságában. Az androidok, amelyeket távolról irányítanak, olyan élményeket nyújtanak az irányító személy számára, amelyek akár fizikai érzékelés szintjén is megjelennek. Ez a jelenség azt sugallja, hogy az emberi agy könnyen alkalmazkodik ahhoz, hogy egy robot testét sajátjaként érzékelje, különösen, ha az pontosan szinkronban van a valódi test mozgásaival.
A jövő robotjai: Emberibb vagy gépiesebb?
A robotika előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy megtalálják az egyensúlyt az emberi megjelenés és a funkcionális gépiesség között. Bár sokan úgy vélik, hogy a robotoknak nem feltétlenül kell emberinek kinézniük ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, Ishiguro és csapata továbbra is hisz abban, hogy a humanoid robotok természetesebb interfészt biztosítanak az emberekkel való interakcióhoz. Ahogy a technológia fejlődik, a robotok megjelenése és viselkedése is egyre közelebb kerülhet ahhoz, amit a science fiction megjósolt.