Tudomány, üzlet

A játékelmélet, a stratégiai döntéshozatal matematikai modellje, számos fogalommal operál, amelyek segítenek megérteni az interakciók dinamikáját. Ezek közül az egyik legfontosabb és leggyakrabban emlegetett a zéró összegű játék. Ez a koncepció olyan helyzeteket ír le, ahol az egyik szereplő nyeresége szükségszerűen a másik szereplő veszteségét jelenti, a teljes "nyeremény" pedig állandó, azaz nulla. A zéró összegű játékok a versengés és a konfliktus alapvető modelljei, és számos területen, a sporttól a gazdaságon át a politikáig, relevánsak.

Gondoltál már arra, hogy a modern technológia, amely elvileg megkönnyíti az életünket és időt takarít meg nekünk, valójában miért nem eredményez több szabadidőt? Miért dolgozunk ugyanolyan sokat, vagy talán még többet, mint a nagyszüleink, annak ellenére, hogy mosógépek, mosogatógépek, számítógépek és okostelefonok vesznek körül minket? A válasz egy, már az ipari forradalom idején felismert jelenségben rejlik, amelyet Jevons-paradoxonnak nevezünk.

A Reverse Polish Notation (RPN) egy hatékony módszer matematikai kifejezések kiértékelésére, melynek lényege, hogy a műveleti jelek az operandusok után következnek. Ez a megközelítés lehetővé teszi a zárójelek mellőzését, így egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a számítási folyamat. Bár elsőre eltérőnek tűnhet, az RPN alkalmazása jelentősen felgyorsítja a műveletek végrehajtását, különösen a számítógépes rendszerek és programozható számológépek terén.

Sokan a videokártyákat még mindig a játékokkal azonosítják, pedig a GPU-k sokkal többre képesek. Építésükből adódóan kiválóan alkalmasak a párhuzamos számításokra, ami elengedhetetlen a mélytanulási modellek betanításához és futtatásához. Gondoljunk csak bele: egy modern LLM több milliárd paraméterrel rendelkezik, és ezeket a paramétereket mind egyszerre kell kezelni. Ez a fajta párhuzamos feldolgozás a GPU-k igazi erőssége, míg a hagyományos CPU-k (központi processzorok) ebben a tekintetben elmaradnak.

A háttértárolók fejlődése során számos csatlakozási technológia jelent meg, amelyek mind a sebesség, mind a hatékonyság terén forradalmi változásokat hoztak. A SATA, SAS és M.2 csatlakozások ma is a legelterjedtebb megoldások közé tartoznak, de melyik mire való, és miben különböznek egymástól?

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) hatékony működéséhez elengedhetetlen a súlyok megfelelő tárolása és feldolgozása. A választott számformátum közvetlen hatással van a modell memóriaigényére, számítási sebességére és pontosságára. Az évek során az FP32-t fokozatosan felváltotta az FP16 és a BF16, míg az inferencia optimalizálása érdekében egyre elterjedtebbek az INT8 és alacsonyabb bitmélységű kvantált formátumok.

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) rohamos fejlődése új kihívásokat támaszt a számítástechnika területén. Számomra is fontos kérdés, hogy a GPU-k milyen teljesítményt nyújtanak ezen modellek futtatásakor. Ebben a bejegyzésben a TFLOPS (trillion floating-point operations per second) és a TOPS (trillion operations per second) fogalmak mentén igyekszem megvizsgálni a különböző GPU-k teljesítményét. Egy áttekinthető táblázat segítségével mutatom be az egyes modellek képességeit, rövid magyarázatokkal kiegészítve.

A videokártyák árai évek óta az egekben vannak, és ennek összetett, egymást erősítő okai vannak.

Az adatátviteli sebesség kulcsfontosságú szerepet játszik a modern számítógépek teljesítményében. Az USB, PCIe csatlakozók évtizedek óta fejlődnek, hogy egyre gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt biztosítsanak az eszközök között. Ebben a bejegyzésben áttekintem ezeknek a csatlakozóknak a sebességeit és generációs fejlődésüket.

A modern számítógépek teljesítményét nagyban befolyásolja a memória sebessége és típusa. A DDR, GDDR és HBM memóriák különböző célokra lettek optimalizálva, legyen szó processzorok fő memóriájáról, grafikus kártyákról vagy nagy sávszélességet igénylő számítási feladatokról. Ebben a bejegyzésben összehasonlítom ezeknek a memóriáknak a sebességét, főbb paramétereit.

Sok félreértés kering a különböző számítástechnikai adatátviteli, tárolási szabványok sebességével kapcsolatban (pl. USB, SATA, DDR, PCIe, UTP stb.). Ezért készítettem több összefoglaló leírást és táblázatot a főbb szabványokról és a sebességükről.

A digitális világban a hálózati sebesség olyan alapvető tényező, ami meghatározza mindennapjainkat – legyen szó online kapcsolattartásról, játékról, videokonferenciáról vagy egyszerű böngészésről. A vezetékes (Ethernet) és vezeték nélküli (Wifi) hálózatok fejlődése az elmúlt évtizedekben óriási utat járt be. Míg a 90-es években még a másodpercenkénti néhány megabit is gyorsnak számított, ma már gigabites sebességekkel találkozhatunk otthonainkban is.

Az LLM-ek, mint például a GPT-3, a LLaMA, vagy a PaLM, hatalmas méretű neurális hálózatok. Méretüket általában a paraméterek számával jellemzik (7b, 14b, 72b stb.). Egy paraméter lényegében egy súly vagy egy bias érték a hálózatban, ami a modell "tudását" reprezentálja. A modern LLM-ek több milliárd, sőt, több százmilliárd paraméterrel rendelkeznek.

Az elmúlt években az AI (mesterséges intelligencia) forradalom új szereplőket és izgalmas technológiai megoldásokat hozott a félvezetőipar világába. Ezek közül az egyik legígéretesebb a Cerebras Systems, egy kaliforniai székhelyű startup, amely nemrég bejelentette, hogy tőzsdére lép.

Az OpenAI legutóbbi, 6,6 milliárd dolláros finanszírozási köre új mércét állított a kockázati tőke világában, és tovább erősítette a vállalat vezető szerepét az AI területén. A cég az új pénzügyi forrásokat arra tervezi felhasználni, hogy felgyorsítsa kutatás-fejlesztési tevékenységeit, növelje számítási kapacitását, és új eszközöket hozzon létre összetett problémák megoldására.

A mágneses nanorobotok kifejlesztése új távlatokat nyithat az agyi aneurizmák kezelésében. Ezek az apró, precíziós eszközök közvetlenül a probléma helyszínére szállítják a szükséges gyógyszert, minimalizálva a komplikációkat és a hagyományos műtéti eljárások kockázatait. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működnek a nanorobotok, milyen előnyökkel járnak a hagyományos módszerekkel szemben, és milyen jövőbeli lehetőségek rejlenek a nanomedicina ezen területében.

Képzeljük el, hogy van egy mágikus homokóránk, amely azonnal megáll, amint ránézünk, de újra folyni kezd, amint elfordítjuk a tekintetünket. Ez a furcsa viselkedés nagyon hasonlít ahhoz, amit a kvantumfizikusok kvantum Zénón-effektusnak neveznek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a gyakori mérések képesek "befagyasztani" egy kvantumrendszert azáltal, hogy ismételten összeomlasztják annak hullámfüggvényét, így megakadályozva annak fejlődését vagy bomlását. De mit is jelent ez pontosan, és miért olyan izgalmas a tudósok számára?

A Wall Street Journal jelentései szerint a Qualcomm nemrégiben megkereste az Intelt egy potenciális felvásárlással kapcsolatban, ami sokkolta a félvezetőipart és jelentős ingadozásokat okozott mindkét vállalat részvényárfolyamában. Ez a váratlan lépés alapjaiban rengetheti meg a technológiai szektort, és új erőviszonyokat hozhat létre a chipgyártás világában.

Az Oracle társalapítója és technológiai igazgatója, Larry Ellison nemrég ambiciózus mesterséges intelligencia terveiről beszélt, amelyek között szerepel egy 100 milliárd dolláros befektetés csúcstechnológiás AI modellekbe és nukleáris energiával működő adatközpontok építése.

A Kobra-hatás a jól tervezett intézkedések nem várt, káros következményeit jelenti, például a kobravadászat esetében. Ez a jelenség felhívja a figyelmet arra, hogy a leegyszerűsített megoldások és a rosszul kialakított ösztönzők hogyan ronthatnak egy problémán.

Az OnlyFans, az előfizetés alapú tartalomplatform 2023-ban is figyelemre méltó pénzügyi növekedést mutatott. A vállalat rekordbevételt és nyereséget jelentett, míg tulajdonosa, Leonid Radvinsky jelentős osztalékban részesült. Ugyanakkor a platform kiberbiztonsági és társadalmi megítélési kihívásokkal is szembesül.

A Torontói Egyetem tudósai meglepő felfedezést tettek a kvantumfizika területén, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az idő hagyományos értelmezését. Egy fotonokat és atomok gerjesztését vizsgáló kísérlet során a kutatók megfigyelték, amit „negatív időnek” neveztek. A kísérlet során a fotonok úgy tűntek, mintha egy ultrahideg atomfelhőből hamarabb távoztak volna, mint ahogy beléptek volna.

A videojáték-ipar és a kvantumszámítástechnika találkozása izgalmas új területeket nyit meg. Ennek egyik legérdekesebb példája a Quandoom, az ikonikus DOOM játék kvantumszámítógépre tervezett adaptációja. De vajon készen állunk-e erre a kvantum-ugrásra a játékfejlesztésben?

A technológiai iparban jelentős változás történt 2024-ben: a kevésbé ismert hardver- és szoftveróriás, a Broadcom felülmúlta a Tesla piaci kapitalizációját, és ezzel belépett a rangos „Magnificent Seven” csoportba, amely az Egyesült Államok legnagyobb technológiai vállalatait foglalja magában. A Broadcom látványos növekedésével a Tesla kiszorult ebből az elit körből, és ezzel átalakult a legnagyobb tech-cégek hierarchiája.

A Trachtenberg-rendszer, amelyet Jakow Trachtenberg orosz mérnök fejlesztett ki náci koncentrációs táborokban töltött fogságának idején, egy olyan gyors mentális számolási módszer, amely lenyűgözte a matematikusokat és diákokat egyaránt. Ez az innovatív megközelítés az aritmetikához, amely kiküszöböli a szorzótáblák szükségességét és csak alapvető számolási készségekre támaszkodik, nagyobb sebességet, pontosságot és könnyedséget ígér a számítások elvégzésében.

A technológia világában folyamatosan jelennek meg új, izgalmas fejlesztések, amelyek megváltoztatják életünket és munkamódszereinket. Ezek közül az egyik legígéretesebb és legérdekesebb terület a kognitív számítástechnika (cognitive computing). De mi is ez pontosan, és miért olyan fontos?

Az emberiség mindig is kíváncsi volt arra, hogy hol helyezkedünk el a világegyetemben, és milyen fejlett lehet egy civilizáció. Erre a kérdésre próbál választ adni a Kardashev-skála, amely nem csak a mi fejlődésünket méri, de segíthet abban is, hogy esetleges földönkívüli civilizációkat is felfedezhessünk.

A Tetris az egyik legikonikusabb videojáték, amely évtizedek óta rabul ejti a játékosokat világszerte. De hogyan született ez az egyszerű, mégis zseniális játék? Kövessük végig a Tetris útját a szovjet laboratóriumtól a globális sikerig!

A pszichológia történetének egyik leghíresebb és legbefolyásosabb kísérlete kétségtelenül a Stanford marshmallow kísérlet (Stanford marshmallow experiment). Ez a vizsgálat, amelyet Walter Mischel és kollégái végeztek az 1960-as években, évtizedekig meghatározta, hogyan gondolkodunk az önuralomról és annak hosszú távú hatásairól. De vajon tényleg olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy korábban gondoltuk?

A visszaterjesztés (backpropagation) egy olyan alapvető algoritmus, amely kulcsszerepet játszik a mesterséges neurális hálók tanításában. Az algoritmus segít a háló súlyainak finomhangolásában azáltal, hogy hatékonyan számolja ki a hibákat, és visszaterjeszti azokat a háló rétegein keresztül, hogy csökkentse az előrejelzési hibákat.

Arthur C. Clarke harmadik törvénye, amely szerint „Bármely elég fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól”, mára a sci-fi és a futurizmus egyik alapkövévé vált. Ez az elgondolás arra hívja fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés milyen lenyűgöző, szinte mágikus hatással lehet azok számára, akik nem ismerik annak működését.

A Linux operációs rendszer (OS) mára az egyik legmeghatározóbb szoftverré vált, különösen a szerverek, adatközpontok és a fejlesztői környezetek világában. Az 1990-es évek elején indult útjára, és azóta is nyílt forráskódú modellje, rugalmassága, valamint közösségi támogatása révén folyamatosan fejlődik és terjed.

Egy különleges rádiójel észlelése kavarta fel a tudományos világot 1977-ben. Az Ohio State University Big Ear rádióteleszkópja által rögzített jel, amelyet azóta "Wow! jel" néven ismerünk, máig az egyik legrejtélyesebb és legvitatottabb észlelés a földönkívüli intelligencia utáni kutatás (SETI) történetében. A mindössze 72 másodpercig tartó, erőteljes keskenysávú jel egyetlen alkalommal volt észlelhető, ami még inkább fokozza az esemény titokzatosságát.

A TRIZ módszer, melynek teljes neve „Teorija Resenija Izobretatelszkih Zadacs” (Theory of Inventive Problem Solving), egy rendszerezett innovációs módszertan, amely segít kreatív és hatékony megoldásokat találni műszaki és egyéb problémákra. A TRIZ-t az 1940-es évek végén dolgozta ki Genrich Altshuller orosz mérnök, aki a módszert több ezer szabadalom elemzése alapján fejlesztette ki.

Az AI és robotika rohamos fejlődése folyamatos tájékozódást igényel. Akár szakember, akár érdeklődő, elengedhetetlen a megbízható és naprakész információforrások ismerete. Ebben a blog bejegyzésben összegyűjtöttem azokat a kulcsfontosságú forrásokat, amelyek segíthetnek eligazodni a mesterséges intelligencia és robotika izgalmas világában.

A Kroger legújabb mesterséges intelligencia alapú dinamikus árazási rendszere vegyes reakciókat váltott ki, különösen az adatvédelem és az egyenlőtlenség terén felmerülő aggodalmak miatt. Hogyan hat ez a vásárlói bizalomra, és milyen etikai kérdéseket vet fel az új technológia?

Az elmúlt években egyre többször merül fel a kérdés: vajon a kvantumfizika rejtélyes világa befolyásolhatja-e az emberi agy működését és a tudatosságunkat? A kvantum-összefonódás fogalma, ahol részecskék egymással összefonódnak és kölcsönhatásba lépnek, megosztja a tudományos közösséget. Miért van ennek jelentősége, azon kívül, hogy szeretnénk megérteni az agyunk működését?

A Medallion Fund elképesztő teljesítménye és titokzatos stratégiái folyamatosan lenyűgözik a befektetési világot. Hogyan sikerült egy matematikus által alapított alapnak évtizedeken át felülmúlnia a piacot?

Charlie Munger által (is) gyakran használt és fejlesztett inverziós technika egy hatékony problémamegoldási módszer, amely megfordítja a hagyományos gondolkodást. Ahelyett, hogy csak a siker elérésére koncentrálna, ez a módszer arra ösztönöz, hogy fontold meg, hogyan kerülheted el a kudarcot. Ez a ellentmondásos stratégia segít azonosítani a lehetséges buktatókat, megkérdőjelezni a feltételezéseket és friss perspektívát nyújt a komplex problémákhoz különböző területeken, az invesztálástól a személyes fejlődésig.

A Google kutatói szimulálták az önreplikáló digitális életformák megjelenését egy olyan kísérletben, amely betekintést nyújthat abba, hogyan kezdődött a biológiai élet a Földön. A New Scientist szerint a tanulmány során létrehoztak egy virtuális "őslevest", ahol véletlenszerű adatok millió generáción keresztül kölcsönhatásba léptek, és spontán módon önreplikáló programok jöttek létre.

A technológia fejlődésével világunk gyorsabban változik, mint valaha. Yuval Noah Harari, korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodója, évek óta figyelmeztet minket az előttünk álló kihívásokra. De vajon mit tanácsol nekünk a jövőre való felkészüléshez? Harari gondolatait vizsgálom meg, különös tekintettel arra, miért lehet az adaptációs képesség a 21. század legértékesebb készsége.

A LEAN módszer egy hatékony vállalatirányítási és folyamatfejlesztési rendszer, amelynek célja a pazarlás minimalizálása és a folyamatok hatékonyságának növelése. A LEAN eredetileg a japán Toyota autógyártó vállalatnál alakult ki az 1950-es években, és azóta számos iparágban alkalmazzák világszerte.

Elon Musk pert indított az OpenAI mesterséges intelligencia kutatóintézet ellen, azzal vádolva a céget, hogy a haszonnal szemben az emberiség javát háttérbe szorította. A Microsoft-tal kötött partnerséget kifogásolja, és az OpenAI eredeti, open-source küldetéséhez való visszatérést szorgalmazza.

Neuralink, Elon Musk agy-chip vállalata Nevadába költözik, új jogi és üzleti előnyök reményében.