SATA, SAS és M.2 csatlakozások sebességei
A háttértárolók fejlődése során számos csatlakozási technológia jelent meg, amelyek mind a sebesség, mind a hatékonyság terén forradalmi változásokat hoztak. A SATA, SAS és M.2 csatlakozások ma is a legelterjedtebb megoldások közé tartoznak, de melyik mire való, és miben különböznek egymástól?

A számítógépes hardver szabványok teljesítményét gyakran elméleti maximális értékekkel hirdetik, amelyek ideális laboratóriumi körülmények között mérhetők (a gyakorlatban az átvitel korlátozott lehet az eszközök vezérlői, hőmérséklet vagy egyéb szűk keresztmetszett miatt.). Ezek a számok nem feltétlenül tükrözik a valós felhasználási sebességet, de összehasonlításra kiválóan alkalmasak, mert egyértelműen mutatják a technológiai generációk közötti különbségeket.
Az alábbi táblázatokban az adott szabvány elméleti maximális értékét adom meg, az olvashatóság és összehasonlítás kedvéért kerekítve és minden esetben byte-ban is (pontosabban MB -ban). Számítástechnikai adatátviteli és tárolási szabványokról, mértékegységekről, sebességekről, valamint ezek elméleti alapjairól itt írtam.
SATA (Serial ATA)
A SATA (Serial ATA) a párhuzamos ATA (PATA) utódjaként jelent meg 2003-ban, és mára a legelterjedtebb csatlakozási szabvánnyá vált a háttértáraknál. A SATA fő előnye a soros adatátvitel, amely nagyobb sebességet és hatékonyabb működést tett lehetővé a régebbi PATA szabványhoz képest. Az IDE (Integrated Drive Electronics - Integrált Meghajtó Elektronika) volt az eredeti elnevezés, amelyet később az ATA (Advanced Technology Attachment - Fejlett Technológiájú Csatolófelület) szabvánnyá fejlesztettek, hogy szélesebb körű alkalmazásokat is magába foglaljon. Mind a SATA, mind a PATA meghajtók IDE eszközöknek minősülnek, mivel mindkettő beépített vezérlőelektronikával rendelkezik, ami az eredeti IDE koncepció alapja.
A SATA háttértárak (HDD-k és SSD-k) ma is széles körben elterjedtek, különösen költséghatékonyságuk miatt. Azonban a modern SSD-k teljesítménye már jóval meghaladja a SATA III korlátait, ami újabb technológiák bevezetését tette szükségessé.
Szabvány | Sebesség bit | Sebeség byte | Felhasználás |
---|---|---|---|
PATA (IDE) | 133 Mbps | 16,6 MB/s | Régi HDD-k |
SATA I (1.5 Gbps) | 1,5 Gbps | 150 MB/s | Régi HDD-k, SSD-k |
SATA II (3 Gbps) | 3 Gbps | 300 MB/s | HDD-k, belépő szintű SSD-k |
SATA III (6 Gbps) | 6 Gbps | 600 MB/s | Modern SSD-k, HDD-k |
SAS (Serial Attached SCSI)
A SAS (Serial Attached SCSI) a vállalati környezetekben használt, nagy teljesítményű csatlakozási szabvány. A SATA-hoz hasonlóan soros adatátvitelt használ, de sokkal robusztusabb és megbízhatóbb, így főként szerverekben és adatközpontokban alkalmazzák. A SAS meghajtók kompatibilisek a SATA eszközökkel, de fordítva nem. A SAS háttértárak ára magasabb, de kiválóan alkalmasak nagy terhelésű környezetekben, ahol a megbízhatóság és a teljesítmény kritikus.
Megnevezés | Megjelenés | Sebesség (bit/s) | Sebesség (byte/s) |
---|---|---|---|
SAS-1.0 | 2004 | 3 Gbit/s | 300 MB/s |
SAS-2.0 | 2009 | 6 Gbit/s | 600 MB/s |
SAS-3.0 | 2013 | 12 Gbit/s | 1 200 MB/s |
SAS-4.0 | 2017 | 24 Gbit/s | 2 400 MB/s |
M.2 formfaktor (SATA, NVMe)
Az M.2 nem csatlakozási szabvány, hanem egy formafaktor, amelyet elsősorban SSD-k esetében használnak. Az M.2 csatlakozó lehetővé teszi a kis méretű, nagy teljesítményű tárolóeszközök használatát, és többféle interfészt is támogat, például SATA-t és NVMe-t (Non-Volatile Memory Express).
M.2 Típus | Alapvető szabvány | Elméleti sebesség (MB/s) |
---|---|---|
M.2 SATA | SATA III | 600 MB/s |
M.2 PCIe 3.0×4 | PCIe 3.0 | 3 000 MB/s |
M.2 PCIe 4.0×4 | PCIe 4.0 | 8 000 MB/s |
M.2 PCIe 5.0×4 | PCIe 5.0 | 16 000 MB/s |
Összefoglalás
- SATA: Leginkább költséghatékony megoldás otthoni és irodai környezetekben, ahol a sebesség nem elsődleges szempont.
- SAS: Nagy teljesítményű szerverek és adatközpontok számára, ahol a megbízhatóság és a gyors adatátvitel elengedhetetlen.
- M.2 (NVMe): Modern számítógépekben, játékokban és professzionális alkalmazásokban, ahol a maximális sebességre van szükség.