A zéró összegű játék: Versengés és a nyereség illúziója

Láttál már olyan robotot, animációs figurát, vagy éppen videojáték-karaktert, ami annyira élethű volt, hogy már szinte zavaróan hatott? Nem tudtad eldönteni, hogy emberi-e vagy sem, és ez a bizonytalanság furcsa, nyugtalanító érzést keltett benned? Ha igen, akkor nagy valószínűséggel megtapasztaltad az "uncanny valley", azaz a "hátborzongató völgy" jelenségét. De mi is ez pontosan, és miért vált ki belőlünk ilyen erős reakciót?

Az OpenAI nemrégiben bemutatta az o3-mini modellt, amely az érvelési képességekre optimalizált mesterséges intelligencia rendszerek sorában egy újabb lépést jelent. Az új modell különösen azoknak lehet hasznos, akik technikai vagy tudományos problémák megoldására keresnek AI-alapú támogatást.

Az MI modellek fejlődése az elmúlt években lenyűgöző ütemben haladt előre, de vajon hogyan teljesítenek ezek a rendszerek egy 5. osztályos matematika versenyfeladat megoldásában? Ebben a tesztben nemcsak a modellek problémamegoldó képességét vizsgálom, hanem betekintést nyújtok abba is, hogy mennyire hatékonyan tudnak optimalizációs problémákat kezelni.

Az MI világában eddig a zárt rendszerű modellek, mint a GPT-4 vagy a Claude Sonnet, uralták a csúcskategóriás megoldások piacát, azonban ezekhez hozzáférni gyakran költséges és korlátozott lehetőségekkel jár. A DeepSeek-V3 megjelenése azonban új korszakot nyitott: ez az open-source nyelvi modell nemcsak hogy versenyképes teljesítményt nyújt a legismertebb zárt modellekkel szemben, de lehetőséget kínál arra is, hogy saját infrastruktúrán belül futtassuk.

A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) használata során (pl. GPT 4o, Claude Sonnet) gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen nyelven érdemes kommunikálni velük a leghatékonyabb eredmény elérése érdekében. A modellek többnyelvű képességei lehetővé teszik a hatékony kommunikációt számos nyelven, bár az angol nyelvű bemenetekkel és válaszokkal összevetve azonban más nyelveken látszólag csökken a modellek teljesítménye.

Az emberi agy, ez a komplex biológiai rendszer, évmilliók evolúciója során tökéletesedett, míg a nagyméretű nyelvi modellek (LLM-ek) a mesterséges intelligencia legújabb vívmányai. Bár az LLM-ek lenyűgöző képességeket mutatnak a nyelvfeldolgozás terén, vajon felülmúlhatják-e valaha az emberi agy komplexitását és képességeit? Megvizsgálom az agy és az LLM-ek működésének alapvető aspektusait, összehasonlítom a két rendszert, és megpróbálok rávílágítani a hasonlóságokra és a fundamentális különbségekre.

A Tesla nemrégiben leplezte le régóta várt Cybercab robotaxiját a „We, Robot” eseményen, amelyet a Warner Bros. Discovery stúdiójában tartottak. A bemutatón 20 letisztult, futurisztikus dizájnnal rendelkező, önvezető járműből álló flotta tűnt fel, jelezve, hogy a vállalat készen áll egy teljesen autonóm jövő felé való lépésre.

Az emberi megjelenésű robotok fejlődése az utóbbi években látványos eredményeket hozott, de még mindig számos megválaszolandó kérdést vet fel. A robotika kutatói, köztük Hiroshi Ishiguro, azon dolgoznak, hogy a robotok egyre inkább beépüljenek a mindennapi életünkbe, és különféle feladatokban segítsenek, mint például az idősgondozás, a betegfelügyelet, vagy akár a háztartási munkák elvégzése.

A Hyundai tulajdonában lévő vállalat nemrég közzétett egy videót, amelyen elektromos Atlas robotja fekvőtámaszokat végez. Ez a demonstráció nem csupán a robot fizikai képességeit mutatja be, hanem rávilágít a humanoid robotok jövőbeli lehetséges alkalmazásaira is.

A robotika világában egy újabb izgalmas lépés történt: a Unitree Robotics bemutatta a G1 humanoid robot tömeggyártásra szánt verzióját, amely 16 000 dolláros árával egy olyan piaci szegmensbe nyit utat, amely eddig sokak számára elérhetetlen volt. A G1 robot nemcsak a kutatók és vállalkozások számára kínál izgalmas lehetőségeket, hanem a robotika rajongóinak is.

Az Európai Unió jóváhagyta az olasz kormány 2 milliárd eurós támogatását az STMicroelectronics számára egy 5 milliárd eurós mikrochip-üzem felépítéséhez Cataniában, Szicília szigetén. Ez a beruházás az EU azon stratégiájának része, hogy csökkentse az ázsiai importtól való függőséget, és megerősítse a félvezető ellátási láncát.

A "szentjánosbogár petúnia" néven ismert világító petúnia egy genetikailag módosított növény, amely egy világító gombából származó géneknek köszönhetően folyamatosan zöld fényt bocsát ki.

A játékelmélet, a stratégiai döntéshozatal matematikai modellje, számos fogalommal operál, amelyek segítenek megérteni az interakciók dinamikáját. Ezek közül az egyik legfontosabb és leggyakrabban emlegetett a zéró összegű játék. Ez a koncepció olyan helyzeteket ír le, ahol az egyik szereplő nyeresége szükségszerűen a másik szereplő veszteségét jelenti, a teljes "nyeremény" pedig állandó, azaz nulla. A zéró összegű játékok a versengés és a konfliktus alapvető modelljei, és számos területen, a sporttól a gazdaságon át a politikáig, relevánsak.

Az elmúlt években az AI (mesterséges intelligencia) forradalom új szereplőket és izgalmas technológiai megoldásokat hozott a félvezetőipar világába. Ezek közül az egyik legígéretesebb a Cerebras Systems, egy kaliforniai székhelyű startup, amely nemrég bejelentette, hogy tőzsdére lép.